Hosszú hétvége: Egerszalók

2012. október 29-31.

 Igen, ismét Egerszalók volt a cél, mert ez egy olyan hely, ahová többször is vissza kell menni. Ez alkalommal a Saliris Hotel akciós csomagját választottuk, amelyben a szálláshoz kapcsolódva  félpanzió, fürdőhasználat, és masszázs is szerepelt. Mivel Anyukám is velünk tartott, így 3 felnőtt és 1 gyerek részére foglaltunk szállást. A hotel a családi szobát igazolta vissza, amely két egymás melletti, egybe nyíló szoba, és a honlap szerint csak 2 felnőtt, 2 gyerek részére foglalható. Nagyon örültem, hogy ők ezt a megoldást ajánlották számunkra, mivel így együtt voltunk mind a négyen, de mégis külön.

1. nap

Dél körül érkeztünk, bejelentkeztünk. A Saliris hotel olyan érdekes építésű, hogy a bejárathoz körben, fel kell menni a dombtetőre, így a recepció a 7-ik emeleten található, a szobák az 2-7 emeleten, a fürdő pedig a földszinten. A bejáratnál annyi ideig lehet megállni, amíg bejelentkezünk, utána arrébb kell vinni az autót. Mivel mi kértünk mélygarázs helyet is, így miután beálltunk a fedett parkolóba, az 5-ik emeleten találtuk magunkat. Egyébként folyamatosan érkeztek a vendégek.

A szobáink a 2. emeleten találhatók, nem néznek a sódombra, (az egy kicsivel drágább lett volna) viszont közelebb van a fürdőhöz (földszint). Becuccoltunk, kipakoltunk. A szobában minibár, széf, LCD tv is található, nagyon szép WC-zuhanyzó, és erkély, ahonnan gyönyörű a kilátás. Még sódomb nélkül is.

Átöltöztünk fürdőruhába, felvettük a fürdőköntöst, és lementünk a fürdőbe. (egy jó tanács: Mivel minden szállóvendégnek egyforma, fehér fürdőköntöse van, így nem árt valami színes kendővel, vagy övvel megjelölni, hogy ha letesszük, egyből megtaláljuk)

A fürdőben nagyon sok medence található, kisebbek, nagyobbak, kissé zegzugos elhelyezésben, ezeket fel kell fedezni. Rengeteg dögönyöző, víz alatti bugyorgó, vízmasszázs található, mindig találtunk olyat, amihez odaülhettünk. Gyerekeknek külön van egy jó kis játszó-medencerész, nagyobbacskáknak pedig egy csúszda, és különböző magasságban ugróstég. (B. szerint a csúszda gyengus, az ugrálás tetszett neki)
Ami nekem tetszett, az hogy bentről ki lehetett úszni a külső medencéhez, és onnan rá lehetett látni a sódombra. Sötétedés után gyönyörűen ki volt világítva. Igazán hangulatos volt.

Este várt minket a svédasztalos vacsora. Erre nyugodtan mondhatom, hogy tökéletes volt, bőven volt választék, és nagyon finom ételeket kínáltak. Ha valami elfogyott, rövid időn belül pótolták.

Vacsora után még le lehetett volna menni a fürdőbe, mivel szállóvendégeknek este 10-ig van nyitva, de nem éltünk a lehetőséggel. Pihentünk.

2. nap

Reggel bőséges, finom reggeli várt a megszokott, svédasztalos kivitelben. Úgy bereggeliztünk, hogy muszáj volt sétálni egyet. A recepció bejárata mellől nem lehetett átmenni a sódombhoz, körbe kellett sétálni, ha valaki oda akart jutni. De megérte a sétát, a jó hűvös levegőn. Séta közben elhaladtunk a régi fürdő részen is, ami a lenti parkoló mellett található. Ide sokkal olcsóbb a belépő, két kis medence van, forró vízzel töltve. Ez az, amikor beleülni jó, de onnan kijönni.... Ehhez képest itt is fürödtek egy páran.

Séta után irány a fürdő. Közben bejelentkeztünk az ajándék masszázsra, kaptunk időpontot, hogy mikor menjünk fel az első emeletre, mivel ott vannak a kezelések.

A masszázs kitűnő volt, szinte újjászülettem. Lehetett választani, én illatmasszázst kértem, lazító illattal. Annyira kellemes gyümölcsös illatos olajjal lettem átgyúrva, hogy a masszázs után nem akarózott belemenni a medencébe, nehogy lejöjjön rólam. Még este is éreztem a köntösömön.

Később a szaunavilágot is kipróbáltam. Egy csarnokból körbe-körbe különböző szaunák, aroma- és gőzkabinok nyíltak, plusz egy medence is volt odabent. Persze, a zuhany és merülőmedence mellett. Úgy láttam, volt itt is egy külön, meztelen-szauna rész, amit én kihagytam, mert nem érzem jól magam a fürdőruha nélkül, még a szaunában sem.

Este ismét bőséges vacsora, és utána felmentünk a recepcióhoz. Volt itt egy kisebbfajta vásár és bemutató. Sajtokat, mézet, péksüteményt lehetett kóstolni, vásárolni. Emellett volt ott egy fényképész, akinél korabeli ruhákban lehetett fényképeszkedni, olyan régimódi képeket készített. B-nek megtetszett, kérte, hogy hagy válasszon jelmezt. El is készült a kép, olyan kis múlt századi úrifiú lett belőle.
A wifi is csak itt működött, a recepció szintjén.

Elég későn kerültünk ágyba.

3. nap

Ez már a hazautazás napja, ha koránkelők lennénk, akkor mártózhattunk volna egyet reggeli előtt, de így reggeli után mentünk le a fürdőbe még búcsúzóul egy órácskára. Utána összecuccoltunk, kijelentkeztünk, és elhagytuk Egerszalókot.

Hazafelé útba ejtettük Egerben a Szépasszony völgyét egy kis borkóstolóra, egy kis sétára, majd bekaptunk valamit a plázában, és kora délután elindultunk hazafelé.

Hosszú hétvége: Eger, Egerszalók, Demjén

2012. április 28-30.

1. nap 

Eger

Reggel normális időben keltünk, reggeliztünk, majd elindultunk Egerbe. Autópálya elkerülésével, a régi 3-ason mentünk, gyér forgalomban, kényelmes tempóban.
Egerbe érve rögtön találtunk parkolóhelyet, a belváros közelében, bár az igazat megvallva, azt hittem, nagyobb tömeg lesz. Itt először is a várat vettük célba. Jó pár év eltelt, mióta itt jártam, B. pedig kicsi volt még akkor, nem emlékezett rá, csak a játszótérre. Most viszont nagyon élvezte a várat, érdekelték a kiállított dolgok, és az idegenvezető történetei, a katakombák. Különösen a borsós dob, és a tűzkerék utánzata tetszett neki. Ez utóbbit természetesen működésbe is hozták.

Tűzkerék

A vár udvarán kipróbáltuk az íjjal lövést, és megtaláltuk a régi játszóteret is. Elég sok időt eltöltöttünk a várban, körbesétáltunk, és megcsodáltuk a kilátást. Csodaszép, napsütéses idő volt.

Kilátás a várból

Ezután a Dobó térre mentünk, fényképezkedtünk, elsétáltunk az egyik kis hangulatos utcán, majd a sétálóutcában vissza a Bazilikához. Itt is megcsodáltuk az épületet, kívül-belül, majd továbbra is gyalogosan, elindultunk megkeresni a minaretet.

Bazilika kint

Bazilika bent

Minaret

 Sajnos, itt nagyon hosszú sor állt, és várni kellett, mivel meg volt határozva, hogy max. hány ember tartózkodhat odafent. Úgy döntöttünk, hogy most nem várunk, majd hazafelé jövet útba ejtjük ismét. Tehát visszatértünk az autónkhoz, haraptunk valamit az otthonról hozott szendvicsekből, és elindultunk a Szépasszony-völgybe.

Ez a völgy egy szabadidőpark is egyben, körben borospincék bejárata, középső részén pedig egy park, ahol tűzrakóhelyek is vannak kialakítva. Sokan kijöttek ide ebben a jó időben.
Ahogy leparkoltunk, rögtön kaptunk is egy kupont, ami az egyik pincében 10 % kedvezményt ígért. A többi pince előtt is álltak alkalmazottak, és invitálták befelé a népet. Mi már jártunk itt korábban, és nagyon finom, édes vörösbort vettünk az egyik pincében, most is oda igyekeztünk. Nem is csalódtunk, kóstoltunk is bort (vagyis csak én, mert S. vezet, B. pedig kiskorú) és vásároltunk elvitelre is. A gazda ajánlott még egy különleges, kevert félszáraz fehérbort is, amiről némi kóstoló után úgy döntöttünk, viszünk belőle. Bementünk egy másik pincébe is, annyira kedvesen invitált a gazda, de ott csak 1 dl-t kóstoltam, meg B. ivott üdítőt, nem vásároltunk elvitelre semmit. (Én azt is szeretem ezekben a pincékben, hogy akárhol is járunk, a gazdák annyira kedvesek, közvetlenek, lehet velük egy kicsit beszélgetni is, nem csak vásárolni.)

Már délutánra járt az idő, így Egerszalók felé vettük az irányt. Egertől 5 km-re fekszik ez a falu. Itt a GPS kissé megtréfált bennünket, ugyanis hiába írtuk be a célállomást, házszám szerint, egy zsákutcába vitt bennünket, ahol az utca neve stimmel, a házszámot (és az apartmant) nem találtuk. Kénytelenek voltunk a régi jó kérdezősködéshez folyamodni. Kiderült, hogy az utcát egy patak vágja ketté, és gyalogosan át lehet menni, de autóval vissza kell menni az elágazáshoz, és a másik ágon megközelíteni. Így is tettünk, itt már ki volt táblázva az apartman, könnyen megtaláltuk. (utána mondta is a gazda, hogy a GPS-ek nem ismerik ezt a részt, sokan eltévedtek már hasonlóképpen, mint mi, csak éppen azt nem értem, hogy ha ez így van, akkor miért nem jelezték a szállásfoglaláskor, hogy a demjéni út felé menjünk.)

Elfoglaltuk az apartmant, Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy családi ház udvarában, mintegy melléképületként fel van építve sorban 5 különálló apartman, mindegyik konyhás, fürdőszobás, TV-s, és az udvarban az autónak is van helye. Hátul pedig a közösségi tér, bográcsoló-szalonnasütő hely található. Az apartman olcsó volt, egyszerűen berendezett, a konyharésze elég kicsi, csak egy pult az egész, 1 személy fér oda, de a célnak megfelel. Mi nem főzőcskézni jöttünk. Ráadásul a bejárat előtt is van szék, asztal, jó időben ide is ki lehet ülni, enni. Olcsósága mellett nagyon is jó hely volt, tökéletes arra, amire nekünk kellett.

(a szallas.hu-n foglaltunk, 2 felnőtt, 1 gyerekre, és mint később kiderült, a rendszer valahogy a gyereknek a pótágyat nem számolta bele, de a házigazda nagyon rendes volt, és azt mondta, ha már így alakult, és ő sem figyelt erre, és ennyiért visszaigazolt, akkor már nem kér tőlünk plusz pénzt, és estére berakják a pótágyat is a szobába)

Kipakoltunk, és elmentünk körülnézni, felfedezni a környéket. Szerettünk volna biciklit kölcsönözni, de kissé húzós áron adták, így lemondtunk róla. Mentünk autóval. Megnéztük a horgásztavat (egy hatalmas tó, szép környezetben) aztán elmentünk a sódombhoz, meglestük a  két fürdőt is, (árak, medencék), majd átautóztunk Demjénbe, szintén strandszemlére.

Horgásztó

Egerszalóki strand és fürdő

Visszatünk a szállásunkra, és szalonnát sütöttünk. Itt:

Térkép és látnivalók a környéken:

2. nap

Demjén

Tegnap eldöntöttük, hogy a két strand közül most a demjénit választjuk, mivel itt volt csúszda (ami ugye kell egy kiskamasznak) volt ugráló, ingyenes parkoló, és nem utolsósorban olcsóbb volt a belépő, mint az egerszalóki fürdőben. Egyszóval, minden Demjén mellett szólt, pedig az egerszalóki fürdő is nagyon tetszett, de most egyöntetűen Demjénre szavaztunk.

A strand körül építkezés folyt, és úgy láttam, a strandon is készül valami barlangféle medence, mert jócskán ki volt vájva a hegyoldalból a formája.

Maga a strand gyönyörű, tiszta, és rendezett. Több medencéje van, (köztük barlangutánzat is). Csúszdák használatáért külön kellett fizetni, de ez nem baj, mert így kevesebben voltak, és mi felnőttek ugysem csúszdázunk, csak a gyerek. Egyáltalán nem volt tömeg, a legtöbben talán a külső termálmedencében voltak.
A termálmedence érdekes, lépcsős kialakítású, és kék mozaikkal van díszítve. Egyébként ez a mozaik jellemző az egész strandra, nekem nagyon tetszik.

Termál medence

Csúszdás és ugráló medence

Csúszdák

Welness részleg

Bent, a welness részleg is nagyon szépen ki van alakítva. Mozaikos medencék, többféle szauna, gőzkabinok. Itt voltam először sókabinban, itt nem volt annyira meleg, viszont sókövekkel volt beborítva a hőforás. A szauna mellé egy dézsa van felszerelve, ami, ha megtelik hideg vízzel, aláállva, egy kötél megrántásával az összes víz a fejedre zúdul. Az aromakabinban pedig sötét volt, a plafonon az apró LED-ek, olyanok voltak, mintha pici csillagok világítanának, és mindehhez valami nagyon kellemes, gyümölcsös aroma társult... alig akarózott kijönni onnan.

Az egész napot a strandon töltöttük, szerencsére az időjárás is kegyes volt hozzánk, április végén igazi strandidő volt.

Visszatérve a szállásra, ismét szalonnát sütöttünk. Most nem voltunk egyedül, a szomszéd vendégek is szalonnasütést terveztek. Nem bánták, hogy mi is csatlakozunk, végül is egy kellemes, ismerkedős, beszélgetős este kerekedett belőle. Na jó, ahol előkerül az egri bor, és a házipálinka.... ott már semmi gond nem lehet :-))

3. nap

Egerszalók, és hazafelé

Reggel összecuccoltunk, a teraszon megreggeliztünk szerencsére tartott még a jó idő. Elbúcsúztunk házigazdáinktól, a tegnap megismert szomszédoktól, és elindultunk. Megkerestük Egerszalókon a barlanglakásokat. Ide más úton kell felmenni gyalog, és kicsit kerülni kell autóval. Ha nem kellett volna még elhagyni a szállást, akkor valószínűleg gyalog sétáltunk volna fel, de így az autós utat választottuk. A barlanglakások úgy néznek ki, mintha vályogfalú kis házakat "betoltak" volna a hegybe. Több lakásba be lehetett menni, némelyikben kiállítás is volt, olyan múzeumfalu-szerű. Érdekes volt elképzelni, hogy itt laktak emberek, én még nem láttam hasonlót.

Barlanglakások

Ezután ismét a sódombhoz mentünk, most egészen közel sétáltunk, készítettünk pár fényképet. Érdekes volt látni egészen közelről ezt a különös képződményt. Éreztük is a meleget, gőzölgött a forró víz, ahogy végigcsorgott a félköríves medencés domboldalon. Európában ezen kívül csak Törökországban, Pamukkale-ban van hasonló. De az messze van, az egerszalóki pedig viszonylag közel.

 

 

 Sódomb után Eger következett, először Szépasszony-völgy, célzottan csak az a pince, ahol bort vásároltunk, hogy legyen otthonra is, majd útba ejtettük a minaretet. Most nem voltak olyan sokan, viszonylag hamar feljutottunk. Keskeny henger, magas csigalépcső, igencsak meg kellett dolgozni a feljutásért. Szép kilátás várt fent a magasban, de mindezért egy keskeny peremen kellett körbemenni, és mindössze egy vas kerítés választott el a leeséstől...alattad a semmi..... hát nekem kissé félelmetes volt, de mindenképp megérte.

Minaret - belülről

Kilátás a minaretből

Nem siettünk, elmentünk Bogács felé, megálltunk, sétáltunk egyet a piacon, és megnéztük (kívülről) a strandot. Továbbutazva, az országúton felfigyeltünk egy táblára: Harsány, Kalandpark. Gyors döntés, letértünk az útról. Irány Harsány.
Jó kis kalandpark volt, sokféle lehetőséggel, főleg a gyermek élvezte az egészet.

Harsány

Még mindig nem siettünk, ha már itt vagyunk felkiáltással- megnéztük Miskolctapolcát is. Elsősorban a fürdő érdekelt, megbeszéltük, hogy ide is érdemes lenne kirándulni egyszer, mert nemcsak szép, hanem különleges is.

Érdekes, hogy itt is nyitva volt a barlangfürdő, és rengetegen voltak. Akárhol jártunk, mindenhol nyitva volt a strand, csak nálunk, otthon, Nyh-n nem nyitottak ki ebben a csodálatos strandidőben, hosszú hétvégén, mondván, nem gazdaságos. (biztos így van...)

Miskolctapolcán bobozott a gyermek, ez olyan dolog, amit nem lehet kihagyni.

Ezután pedig tényleg hazafelé vettük az irányt.