2017. április 21., péntek

Hosszú hétvége: Eger-Parád-Parádsasvár-Recsk-Sirok

Ez sem most volt, hanem még 2006-ban, amikor fel kellett használnunk az üdülési csekkeket, amit igényeltünk. Gondoltunk egyet, egy péntek délelőtt,  beültünk a kocsiba, és elindultunk a Mátrába. Se szállást nem foglaltunk, se semmit. (ne felejtsük el, 2006-ban még nem volt az a nagy internetes világ, mint manapság. Volt egy szállásinfós füzetem, valamelyik utazási kiállításról, abban benne voltak a szállások, címek és telefonszámok. Ennyi. GPS helyett pedig sima papírtérkép) Kicsit dünnyögött a párom útközben, hogy nincs szállásunk, és hogy lehet ilyen felelőtlenül elindulni, és mi lesz, ha nem találunk semmit, de mondtam, hogy mi lenne, max. hazajövünk este, végül is, nem a világ végére megyünk, csak ide, a szomszédba, max. 150 km-rel arrébb. :-)

1. nap. Eger, Parád

Eger volt az első célpontunk, itt megnéztük a várat, a bazilikát, sétáltunk kicsit a városban, majd útba ejtettük a Szépasszony-völgyét, ahol éppen motoros találkozó volt.





Ezután Parád következett, itt megálltunk egy kis pataknál, majd ebédeltünk, utána pedig megnéztük a Cifra istálló kocsimúzeumot.




Megkerestük a parádi víz forrást is. Jó idő volt, lehetett sétálni. Próbálkoztunk szállással is, de itt foglalt volt mindenhol.

Tovább indultunk, Parádsasváron álltunk meg legközelebb. Itt körbesétáltuk a kastélyszállót, már csak azért is, mert én gyerekkoromban voltam itt SZOT-üdülésen, és érdekes volt, hogy azóta mennyi változáson esett át, de lényegében mégis a régi maradt.
Itt Parádsasváron találtunk szállást, egy nagy családi házat, amit ki is vettünk 2 éjszakára. (az utcán ki volt írva, hogy szállás kiadó, szimpi volt, megálltunk, becsengettünk, kérdeztünk, elfogadta az üdülési csekket, így ott is maradtunk.)
Sétáltunk még a faluban, vettünk vacsorára valót. Sajnos, az üvegmanufaktúra épp zárva volt.

2. nap Sirok, Recsk

Másnap elindultunk Sirokra. Itt a várat néztük meg. Akkor nagyon tetszett, hogy csak a romjai voltak meg, és olyan vadregényes volt az egész. Óvatosan be lehetett járni, bújkálni kellett, meg létrán mászni, a gyerkőcök is élvezték, ráadásul belépő sem volt. Lent hagytuk a kocsit a parkolóban, és onnan sétáltunk fel a várba egy kellemesen meredek úton. Útközben vetettünk egy pillantást a Barát és Apáca sziklákra is.




Szép volt a kilátás a várból a falura.

Délután elautóztunk még Recskre, ahol megnéztük a Nemzeti emlékparkot.



Később sétáltunk még egyet a környéken, és szalonnát sütöttünk a kertben.

3. nap: Kékestető

Harmadnap már el kellett hagynunk a szállást, összepakoltunk, és a Kékestető felé vettük az irányt. Itt felmentünk a kilátóba, (megcsodáltuk a kilátást), majd sétáltunk a hegyen, és betévedtünk a volt szanatóriumba, ahol rengeteg mókust láttunk, a tóban pedig ebihalak úszkáltak.








Délután Gyöngyösön beültünk egy étterembe, ettünk egy menüt, majd elindultunk hazafelé.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése