Rodosz -1

1. nap

2014. aug. 14. csütörtök

Repülőnk 11:30-kor indult Rodoszra, 9 órakor kellett a reptéren lennünk, hogy az utazási iroda képviselője átadja a vouchereket. Miután ezt megkaptuk, állhattunk sorba, becsekkolni. Csomagokat leadtuk, álltunk a másik sorba, a biztonsági ellenőrzéshez. Itt vajon kinél csipogna a kapu, ha nem nálam. J De nem volt semmi probléma, átengedtek végül.

A tranzitban nézelődtünk, sétálgattunk, vártunk. Közben kint elkezdett esni az eső, és bemondták, hogy a Rodoszi gép utasai fáradjanak át egy másik kijárathoz. Így egy folyosón csak felsétáltunk a gépre. Travel Service-s géppel repültünk. A repülőn a szárny előtti üléseken kaptunk helyet. Ez jó volt annyiból, hogy kiláttunk az ablakon, de annyiból rossz volt, hogy itt elég nagy volt a zúgás, a turbina miatt. Kaptunk kaját is a gépen, bolognai pennét, és innivalót. Amit kissé hiányoltam, az a tájékoztatás volt, miszerint merre repülünk, milyen magasan, és mekkora sebességgel.

Budapesti indulás

 A repülőút 2 óra 15 perc volt, hamar eltelt.
Amikor Rodoszon kiszálltunk a gépből, megcsapott az a jó kis párás, meleg levegő és meleg szél, ami fújt.

Rodoszi érkezés

Viszonylag hamar megkaptuk a csomagjainkat. Az előtérben várt minket az iroda idegenvezetője, valamint a reptér előtti parkolóban a busz.

A buszon kaptunk további tájékoztatást a szigetről, a kirándulásokról, mindezt írásban is. Közben a busz sorban útba ejtette a szálláshelyeket, így legalább a busz ablakából kicsit körül tudtunk nézni a környéken is.

Érdekes sziget ez a Rodosz, messziról sziklás, kopár hegyeket láttunk, de a belső részén gyönyörű zöld növények, csodálatos virágbokrok nyíltak. (hibiszkusz, bougenvillea, leander)

A mi apartmanunk Falirakiban található, a tengerparttól 450 m-re, a település csendesebbik részén.
Szállásunkon egy gyerek (!) fogadott minket, elmondta a tudnivalókat, angolul, teljesen természetesnek véve, hogy mindenki érti őt, majd átadta a kulcsot, és ennyi. Jó, elboldogultunk, a bejáratot megtaláltuk, a kulcsra rá volt írva a szobaszám, és az ajtó melletti „kulcstartóból” lejött az is, hogy bele kell tenni a kulcsot, hogy legyen áramunk.

Nagyon jó kis szobát kaptunk, a második emeleten, a folyosó végén, a lépcsőház árnyékol, ide már nem süt be a délutáni nap. Így nem kellett klímát sem igényelni, napi 7 euróért, csak kinyitottuk az ajtót, és jött a hűs huzat. Emberek sem járkáltak erre, nem volt zavaró. A szoba kényelmes, a fürdőszoba éppen elég, de ki lehet ülni az erkélyre (keleti fekvésű) és van úszómedence is, az apartman másik oldalán. (a két épület egybe van nyitva)

Villa George

az apartmanok bejárata a folyosóról

Leraktuk a cuccot a szobába, majd nem sokkal később lementünk az apartman teraszára, mert 5-re ott kellett lenni a tájékoztatón. Gondoltunk, addig iszunk valamit. Megtaláltuk az itallapot, néztük, hogy mi a választék, mi mennyibe kerül, és –mivel a pult mögött nem volt senki- körbenéztünk, hogy kitől lehet rendelni. A bárban falon volt egy nagyméretű tv, előtte kanapék, ott hevert a kisfiú, aki fogadott minket, és egy másik fiú,  valami meccset néztek. Nem nagyon foglalkoztak velünk. Később mégis feltápászkodottaz egyik, és odajött hozzánk. Kérdeztük:- Beer? (hogy mégis, van-e és milyen fajtát hozzon) erre ő mondott egy mondatot, angolul, amiben benne volt a beer szó, csak éppen nem értettük, mit akar mondani, - majd visszament, ledobta magát a kanapéra, és nézte tovább a meccset…
Mi meg álltunk a pult mellett, kezünkben az itallap, szomjasak voltunk, és nem értettük, hogy most mi van…. kapunk inni, vagy nem…  Majd kis idő múlva ismét feltápászkodott a gyerek és odajött hozzánk. Mondtuk neki, hogy 2 Heineken, 1 Fanta. Mondta, hogy oke, majd bement a pult mögé, benézett a hűtőbe, majd közölte, hogy nincs se Heineken, se Fanta. Kérdeztük, akkor mi van, adjon azt. Itt már kicsit rendesebb volt, felsorolta, mi van, kértünk, kaptunk, ittunk végre.

Azért ettől a vendéglátástól nem dobtam el az agyam… (nem is ittunk itt a későbbiekben sem, de úgy láttam, másnak se tetszett, mert szinte mindig üresen állt)

Azt még hozzá kell tennem, hogy az itallapon nem volt feltünteve, hogy hány dl ital jár a feltüntetett árért, persze, hogy 0,3-as sört, és 2 dl gyümölcsitalt kaptunk. (viszont az jó hideg volt) Kérdeztük mi  a gyereket, hogy mekkora (hány dl) lesz a sör, de azt valahogy pont nem értette (J)

Kicsit később  jött az idegenvezető, elmondta milyen kirándulásokra lehet befizetni, segített az autóbérlésben aki kérte, és megkérdezhettük mindazt, amire kíváncsiak voltunk, hogy pl. merre van bolt, hol érdemes vacsorázni, vagy merre induljunk a központ felé. Befizettünk két kirándulást, majd irány a strand.
Ekkor már délután fél 6 volt, helyi idő szerint, (mert itt 1  órával előrébb kell állítani az órát)

Falirakiban, hosszú, homokos a tengerpart. Lehet napernyőket és nyugágyat bérelni, de rengeteg szabad hely van azok részére, akik nem élnek ezzel a lehetőséggel. A tengervíz kellemes hőmérsékletű, kb. 26 fokos, és gyönyörű tiszta. A hőség teljesen elviselhető így vízparton, és az állandóan fújó meleg szél miatt. Kagylók itt szinte egyáltalán nincsenek, alig 1-2-t találtunk, azt is a víz alatt, nem a parton. Néha láttunk halacskákat is.

Faliraki beach

Este elsétáltunk megkeresni a szupermarketet, hogy vegyünk egy kis kaját vacsorára, reggelire. A supermarket egy kicsit arrébb fekszik, sétálni kell, de nem vészes a távolság. Viszont megéri elmenni, mert nagyon jó a választéka, és az árak sincsenek elszállva.

folyt. köv...