Bulgária - 8

1988. július 15. péntek 

Ma jó sokáig aludtunk, ami nem is csoda a tegnapi este után. Reggel persze Katiék megint meglógtak, mint később kiderült, vásárolni. Zsuzsa is elment, de ő reggeliért. Felfedeztünk egy joghurtot, mint kaját. Itt fél literes csomagolásban árulják, nem drága, és finom. Találtunk zsemlét is, némelyik boltban reggel még van, ez azért jó, mert sokkal finomabb, puhább, mint a kenyér.

Felmenten én is a városba, délben vettem két literes mandarin Sweppest. Jó sorbaállás volt érte. Tegnap még tele volt a sétáló utca ilyen kólával, mindenki cipelte haza, és ma már csak ezen az egy helyen árulták. Erre is csak visszafele jövet bukkantam rá.

Ami furcsa az itteni közlekedésben, hogy a gyalogosnak nincs elsőbbsége a zebrán. Olyan simán elsuhannak a kocsik, még véletlenül sem lassít egyik sem.

Ma még készülünk lemenni a strandra.Végül csak ketten voltunk Katival, a többiek egyéb okok miatt a hűvösön maradtak. A strandon már kezdett kiakasztani az a sok hülye, aki állandóan a matracomat fogdosta. De nemcsak gyerekek, komoly (?) felnőttek is.

Még egy érdekes élményben volt részünk. Jött a dagály. Vagyis jókora hullámok, egyre nagyobbak. Nem sok, csak 4-5, de ennyi pont elég volt ahhoz, hogy minket nyakon öntsön. /ugyanis szokás szerint közel a vízhez telepedtünk le./ Kati figyelt fel arra, hogy egyre közelebb jönnek a hullámok, de mire felugrott, már késő volt. Kaptunk egy kis tengervizet, de szerencsére a holmit sikerült felkapni, így nagy része száraz maradt.A strandolók meg voltak döbbenve, mindenki a vizet nézte, hogy mi volt ez. De később már elveszítette a varázsát, és mikor már nem figyelt oda senki, ez az egész megismétlődött. Szerencsére a mi cuccunk már biztonságban volt.

Este vettünk ketten egy grillcsirkét, de lehet, hogy sirály volt, csak csirkének álcázta magát. /elég satnyácska csirke volt, nem laktunk jól vele/Bepakoltuk a cuccokat is, vagyis a nagy részét, mert holnap 10-ig el kell hagyni a szállást. /elméletileg…/Meg véleményt kellett írni az idegenvezetőnek, mert így szokás, vagy mi. Építő kritika. Megírtuk….Még lenéztünk a partra kicsit, sétáltunk, de igazán nem sokáig.
Holnap indulunk.
Folyt. köv.